Eredeti neve Amadéfalva volt. Első birtokosáról kapta a nevét. A falut már 1333-ban említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven.
1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le 200 székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen („madéfalvi veszedelem”). Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása. 1910-ben 1908, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
A székelység történetének tragikus eseménye tette Madéfalva nevét ismertté, nemcsak Székelyföldön, hanem az egész magyarság körében. Az ártatlanul legyilkolt áldozatok sírja előtt nemzedékek óta kegyelettel emlékezünk meg azokról a csíki, kászoni és háromszéki székelyekről, akik azért gyűltek össze Madéfalván, hogy tárgyaljanak a határőrséget szervező bizottság képviselőivel. Nem harcolni akartak a felvonultatott katonasággal, hanem kifejezni azon elhatározásukat, hogy inkább adót fizetnek, mintsem a központi hatalom által megszabott feltételek között beálljanak a császári hadseregbe.
1764. január 7-én hajnalban mintegy 1300 katona vette körül Madéfalvát. Hajnali három órakor megszólaltak az ágyúk és elkezdődött a vérengzés. A menekülők pánikba estek, fegyveres ellenállásra senki sem gondolt. A falu az ágyútűztől kigyulladt, a lezárt utak miatt szinte lehetetlen volt a menekülés. Voltak, akik a befagyott Olton át próbálták menteni életüket, de a jég beszakadt és a folyóba fulladtak. A Madéfalván talált háromszékiekkel különös kegyetlenséggel jártak el. A mészárlás befejezése után a feldúlt falu a katonaság szabad prédájává vált.
E véres epizód a "madéfalvi veszedelem" néven került a köztudatba s már akkor megszületett rá az elnevezés is: SICULICIDIUM, azaz a székelyek legyilkolása.
A SICULICIDIUM szó római számértékeinek összege 1764
Az 1764. évi mészárlás helyén 1905 október 8-án avatták fel az emlékművet Köllő Miklós alkotását.
Mádéfalva hivatalos honlapja: www.madefalva.ro