Csíkszereda legfontosabb nevezetessége a késő reneszánsz kori, szabályos alaprajzú olaszbástyás várkastély, melyet építője neve után Mikó-várnak, vagy ahogyan a korabeli dokumentumokban megjelenik, Mikóújvárnak neveztek. A vár építését 1623 tavaszán kezdték el, tíz évvel azután, hogy tulajdonosa, Hidvégi Mikó Ferenc (1585–1635) Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya lett. Mikó Ferenc a XVII. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége, az említett funkciója mellett a nagy fejedelem, Bethlen Gábor bizalmas tanácsosa, diplomata és krónikaíró.

A mintegy 75 x 70 m alapterületű, négyszögletes főúri kastély építését valószínűleg a XVII. század harmincas évében fejezték be. Az első írásos dokumentum, mely igazolja a vár létezését, egy 1631-ből származó deliberátum. Mikó Bethlen Gábortól kapta ajándékba a „szeredai fejedelmi jószágot” és egyben engedélyt a vár felépítésére, de halála után közvetlenül (1635) fiát, Józsefet azért fogta perbe martonfalvi Pánczélos István és Balázs, mert atyja kárpótlás nélkül sajátította ki földjeiket a vár építésekor. Az örökös korai halála után özvegye, Macskási Ilona másodszor is férjhez megy, s így a vár hosszabb ideig Damokos Tamás, csíkszéki főkirálybíró kezében volt. 1661. október 21-én Ali temesvári pasa török és tatár csapatai betörtek Csíkba, a várat elfoglalták és felégették.

A vár újjáépítésére 1714–1716 között került sor, gróf Steinwille Stephan császári tábornok vezetése alatt, amit a bejárati kapu fölött elhelyezett, kőbe vésett felirat is igazol; 1735-ben Johann Conrad von Weiss osztrák mérnökkari ezredes elkészíti a várkastély alaprajzát, mely a vártörténet fontos dokumentuma. Az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet terveztek, melynek maradványai ma is láthatók a déli oldalon. Az osztrákok a kastély délnyugati oldalához egy szögletes kis lőporraktárat építettek, és a déli bástyát kápolnává alakították át. A kápolnamennyezetet szerény, késő barokk stukkó díszíti, ablakainak gótikus formája későbbi átalakítás eredménye. A bástyák földszinti helyiségeit dongaboltozatok fedik, homlokfalaikon két-két ablaktengely található, főpárkányuk fölött pedig magas és keskeny, négyszögletes lőrések sorakoznak. Az így megerősített vár a Habsburg birodalom keleti védelmi vonalában játszott szerepet.

 

1764-ig, a székely határőrség erőszakos megszervezéséig a császári csapatok laktanyája, ettől kezdve 1849-ig az első székely gyalogezred táborkarának székhelye. Az 1848-49-es forradalom idején itt volt Gál Sándor hadiszállása. A szabadságharc leverése után is katonai hatóságok birtokolták a várat. 1890-ben a kapubástya oldalához egy-egy épületszárnyat építettek, melyeket 1990-ben bontottak le. Az 1880-as években fokozatosan feltöltötték a vársáncot.

Rövid időközöket leszámítva, amikor különböző intézmények és hivatalok működtek a várban, egészen a XX. század közepéig a katonaság használta a várat. 1970-ben, nagyméretű restaurálás után, itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.

 Csíkszereda honlapja: www.szereda.ro

Oldal: Csíkszereda
Egy erdélyi kirándulás állomásai - © 2008 - 2024 - erdelyiut.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat